Telis-tele a város Jón Kalman, Knausgard, Smirnoff, Aubert rajongókkal, biztosan neked is van kedvenc északi íród kedves hallgató.
A júliusi nagy melegben mi is skandináv irodalommal hűsöltünk és végre elolvastunk egy Jón Kalman Stefánsson könyvet is, ami pedig a műfordítás csodálatos világába repített bennünket. Az #olvasslipót könyvklubban ugyanis - így vagy úgy - a kezdetektől fogva folyamatosan téma a műfordítás.
Olyan sokat lamentáltunk eddig a műfordítás szerepéről és jelentőségéről, hogy meg is hívtam a kibeszélőnkre is és most a podcastba is Patat Bence műfordítót.
Bence egy feröeri műfordító szemináriumról érkezett meg a budapesti hőhullámba, nem éppen skandináv hidegben beszélgettünk északi irodalomról és a műfordítás szépségeiről. Olyan dolgokról faggattam, hogy vajon kell-e, hogy rendelkezzen “helyismerettel” egy műfordító? Mi lett volna, ha Weöres Sándor is elmegy Japánban? Kell-e látni igaziból az északi fényt ahhoz, hogy le tudja írni, át tudja adni egy műfordító az izlandi sötétséget? Igaz-e vagy csak városi legenda, hogy Izlandon kb. minden második embernek jelent már meg nyomtatásban valamilyen irománya?
Két kedvenc mondatom a beszélgetésből, hogy műfordítók nélkül nincs világirodalom és egyébként meg hagyjuk az intelligenciát a humánokra! A beszélgetés után garantáltan számodra is láthatóbbá válnak a műfordítók!
Az #olvasslipót könyvklubtagok egészen biztosan kilátogatnak a könyvfesztiválra Jón Kalmanhoz és valószínűleg a Nyári éj, aztán leszáll az éj című könyvből készült filmet is megnézzük! Bármikor csatlakozhatsz hozzánk!
Folytassuk a beszélgetést személyesen a Fabrikban vagy valamelyik social csatornánkon.
Instagram
Facebook
Csatlakozz az #olvasslipót könyvklubunkhoz és olvassunk együtt!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Nézz szét a honlapunkon!