Nehéz gyermekkora ellenére Mónika egész kicsi korától fogva mindennél jobban vágyott arra, hogy gyerekekkel foglalkozhasson, és neki magának is sok gyermeke legyen. Óvodapedagógus lett, majd édesanya, ám első gyermekével csupán kilenc és fél közös hónapot kaptak. A kisfiú elvesztése után először teljesen összetört, ám férje, és egy hónappal később már a pocakjában növekvő kislánya miatt igyekezett összeszedni magát. Kislányának élt, elnyomta magában érzéseit, többek közt a gyászt is. Ez azonban előbb vagy utóbb, de rombol. Mónika esetében belülről. Három évvel lánya születése után rákot diagnosztizáltak nála. Hogyan élte túl ezeket az időszakokat? Mit adott neki? Tudatos szülők mentoraként, gyermekszakértőként és a Léleknevelés Pedagógiai Módszer megalkotójaként mit szeretne átadni a szülőknek? Az Ez igen! legújabb részében Szántó-Külitsné Rácz Mónikával beszélgettem.
(A beszélgetés meghallgatásához sok zsebkendőt ajánlok.)