Apr 30 2024 48 mins
Wesselényi Miklós (1796–1850) 1814-es bécsi és itáliai útja során, majd 1821-től 1843-ig vezette naplóját rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Bár az utóbbi években a báró naplója egyre inkább a történeti kutatások fókuszába került, eddig csupán töredékeit publikálták. A napló kiadásának egyik problémája változó jellegéből fakad: Wesselényi hosszú éveken keresztül csak címszavakban rögzítette az eseményeket, s az 1814-es és 1821–22-es útinapló mellett az 1834–35-ös erdélyi országgyűlés kezdetétől maradtak fenn hosszabb napi feljegyzései. A beszélgetés során elsősorban az 1834 és 1839 közötti feljegyzéseken keresztül megismerkedhetünk Wesselényi naplóvezetési szokásaival, feljegyzéseinek magánéleti vonatkozásaival, életeseményeinek személyiségére gyakorolt hatásával.
Kárpáti Attila István 2014-ben szerezte meg történészi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 2018-ban védte meg Wesselényi Miklós kapcsolatrendszeréről szóló disszertációját. Korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Semmelweis Orvostörténeti Múzeumának, majd a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa volt, 2021 decemberétől dolgozik a BFL-ben. Elsődleges kutatási területe Wesselényi Miklós életútja és munkássága.