Budapest Főváros Levéltára Podcast

2023-ban Budapest megalakulásával együtt a Fővárosi Rendőrség is százötven éves születésnapját ünnepelte, ugyanis 1873. december 15-én került állami kezelésbe a korábbi három város, Pest, Buda és Óbuda addig jogilag egymástól függetlenül működő rendőrsége. Az egyesített rendőrség nem csupán a nehéz, sokrétű feladatokat örökölte meg városi

A Fővárosi Tanács 1950. március 20-ai határozata alapján Angol Park Rt. –ből Vidám Park néven községi vállalatot hoztak létre. 1968 –tól a Vidámpark, mint önálló vállalat működött tovább és 1987. év végéig a kulturális szolgáltató vállalatokra érvényes szabályok szerint gazdálkodott. Mintegy húsz éven keresztül minden évben jelentős nyere

Az 1848–1849-es szabadságharcban az Egressy családnak egyidejűleg három férfi tagja is a hazáért küzdött: Egressy Gábor (1808–1863) a korszak közismert színésze, volt nemzetőr, kormánybiztos majd vezérkapitány, Egressy Béni (1814–18519) a Szózat megzenésítője a 14. honvédzászlóaljnál hadnagyi rangig jutott, Egressy Ákos (1832–1914), Gábor fia, k�

„A tábor egy darab föld, amely kívül esik a normális jogrenden” – írta Giorgo Agamben 1998-ban megjelent könyvében. A kijelentést ugyan a náci koncentrációs táborokkal kapcsolatban tette a világhírű olasz filozófus, azonban túlzás nélkül állítható, hogy bármilyen olyan szögesdróttal vagy fallal körülvett területre érvényes, ahol embereket erő

Levéltárunk élen jár nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is online adatbázisaival digitalizált állományával. Ezek közül is kiemelt, – elsősorban kutatói igényekre válaszolva – a terv- és térképtári anyag, melyre levéltárunk összes kutatói kérésének közel 40%-a érkezik évente. Az építészeti tervrajzok széles körű érdeklődésre tart

Wesselényi Miklós (1796–1850) 1814-es bécsi és itáliai útja során, majd 1821-től 1843-ig vezette naplóját rövidebb-hosszabb megszakításokkal. Bár az utóbbi években a báró naplója egyre inkább a történeti kutatások fókuszába került, eddig csupán töredékeit publikálták. A napló kiadásának egyik problémája változó jellegéből fakad: Wesselényi

A beszélgetés témája ezúttal a budapesti magyarörményekre és a fővárosi magyarörmény önmegőrzés bázisaira fókuszál. Bemutatásra kerülnek az identitás tartópillérei: a közös örmény történelmi emlékezet elemei; a közösségi tudat egyes tematikus formái; a család és az egyén világa; a kapcsolat az anyaországi, illetve a diaszpórában élő örmé

Otto Wagner bécsi építész a 19–20. század fordulója építészetének egyik leginkább meghatározó alakja. A bécsi szecessziós mozgalom egyik vezéralakja, az építészeti és iparművészeti tervezés megújítója, a modernizmus programadója. Építészeti munkásságának korai fejezetei a történelmi Magyarországhoz kötődnek. Az előadás ezek közül azokat a

József nádor (1776–1847) 1805-ben felterjesztéssel fordult I. Ferenc királyhoz Pest fejlesztése ügyében. A nádor Szépítési Terve a város szabályozásának mértéktartó összefoglalója, melléklete Hild János (1761/1766–1811) városrendezési térképe pedig kijelölte a fejlődés kereteit. Az uralkodói jóváhagyás után 1808-ban megalakult Pest város Szép

Csatornánk első adásában Garami Erika főlevéltárossal beszélget Ternovácz Bálint a magyar pénzeken előforduló Budapest-ábrázolásokról. Budapesti helyszínek 1920 óta díszítik papír- és 1967 óta fémből készült fizetőeszközeinket. A pénz használói ritkán vizsgálják meg közelebbről mit „mond” a pénz. A legtöbb ember megelégszik a címlet ism